Ékszert sokféleképpen

KÉSZÍTHETÜNK

-  meglévő darabok díszítésével

- ötletes technikai megoldások alkalmazásával

- egyszerű átfestéssel

- kis szerkezeti változtatásokkal

- bizonyos tárgyak felhasználásával az újrahasznosítás     jegyében

Sorolhatnám még, hiszen számtalan módszer kínálkozik az alkotó kedvben lévő ember számára. Az ebben a blogban szereplő pár termék mindegyike a fent említett lehetőségeken alapszik. Csupán kiinduló ötlet, ami talán egy másik napon más eredményt hozott volna...  

  

Nem nagy beruházás, kis idő ráfordítás, és az eredmény mégis látványos. Ennek a medálnak a közepén egy kő volt, ami elveszett. Ezt pótoltam ezzel a glitteres dekorgumival, aminek a hátulja öntapadós, úgyhogy még ragasztóra sem volt szükség.

Ebben az esetben is már meglévő nyakláncot alakítottam át. A szerkezetét megbontva valamelyeset egyszerűbb ékszert hoztam létre, és a maradék kis " háromköves" részből brosst készítettem. Ez utóbbit, akár hajdíszként is alkalmazhatjuk, akár a nyaklánccal együtt.

Méteráruboltokban kapható ez a sodrott zsinór. Többféle színben, vastagságban létezik, sőt, van belőle fényes és matt felületű is. 

Egyszerűen fonhatjuk három szálból, mint a hajakat szokták, vagy hurkolhatunk, csomózhatunk, fűzhetünk össze még több szálat is. Itt csak a két alapszálat tekergettem felváltva körbe- körbe egy harmadikkal, és milyen klassz kis mintázata lett! Lehet ezt is tovább díszíteni kövekkel, de már önmagában elég mutatós.

Amit itt látunk, az készülhetett volna szívószálból is, mert azt könnyebb megmunkálni, és formáját tekintve ugyanígy néz ki.

De ez a lufitartó cső tömegesebb, ami nem árt egy nyaklánc esetében. Könnyű vele dolgozni, mert jól csiszolható műanyag és az akril festék is szépen rátapad.

Ehhez az ékszerhez összesen két lufi tartószerkezetét kellett elkuncsorognom a gyerekeimtől. Miután elkészült a nyakbavaló, azután pedig magát a nyakláncot, hogy legalább egy fénykép erejéig adják ide... :-) 

Pet palack. Méghozzá a kicsi. Ebből készült a már fent említett dekorgumi felhasználásával a karkötő. Hogy szebb legyen, az áttetsző díszítő korongot belesüllyesztettem az ívelt részbe, és beleragasztottam.

Parafadugó. Sokféleképpen felhasználták már, de most csak egy kézenfekvő megoldást alkalmaztam, mert a dugó átmérője passzolt a dekorálható gyűrűn lévő tányér nagyságához. Kis alapfestés, majd száradás után ragasztóval kentem át és belemártottam az apró gyöngyökbe.

Ez az úgynevezett szórógyöngy nagyon érdekes felületet ad, ráadásul nagyon szép, mert nincsenek rajta apró lyukak, amik ronthatnák az összhatást.

Ha van ragasztópisztolyunk, használhatjuk azt is ékszerkészítésnél. Bőrszalagokkal kötöttem össze a nyaklánc téglalap formájú elemeit. Kis fülecskéket hagytam, hogy a láncot rá tudjam tenni. Nagyon egyszerű, de nagyon mutatós darab lett.

Utoljára hagytam így

- karácsony előtt- egy egyszerű nyaklánc készítési lehetőséget. Eleve adott a karácsonyfát díszítő gyöngysor, ami vagy divatjamúlt színű, vagy szakadt. Hát ne dobjuk ki! Könnyű festeni, a csomózáshoz szükséges zsinór részéről pedig csak el kell távolítani a felesleges szemeket. Külön praktikus megoldás, ha egy kartondoboz szemben lévő szélein kisebb metszést ejtünk és ebbe szorítjuk bele a gyöngyöket, így kifeszül a lánc és festegethetjük kedvünkre. Nyaklánckapocs a végére és kész is!

köves nyaklánc, aranyszínű lánc: használtcikk kereskedésből

akril festék, ragasztópisztoly: papírboltból

glitteres dekorgumi, szórógyöngy: kreatív hobbi boltból

sodrott zsinór, ékszerkellékek, dekorkő: méteráruboltból

Ide a bakancsod!!

A legegyszerűbb lábbelit is fel lehet tuningolni, hozzávaló kellékeket pedig könnyűszerrel találhatunk. Anyagdarabokat, láncokat, kapcsokat, leszakadt gombot, ki tudja miket...

Nem volt szívderítő látvány mikor rátaláltam erre a bakancsra, de arra gondoltam, azért is rendbe teszem. Valamelyest már egy fekete cipőápoló is életet lehelt volna belé, de ennél azért többet akartam kihozni belőle.

Kerestem rugalmas anyagot, mert a felület ahová kerül, szintén gumírozott, és valahogy bele kell bújni ebbe a cipőbe később is...





A minta alapján körbevágott anyagok széleit visszahajtottam és levasaltam. Segítségként körben folyékony ragasztóval rögzítettem, száradás után egyszerűen piros cérnával odavarrtam.





Utána már csak díszítettem. Valami lánccal, amit nem tudok honnan, de egyszer leszakadt. Kapcsokkal, amik valaha férfi öltönynadrágok derekán voltak, de a kampós részei már rég elkallódtak. Fém gombbal, amit a többi alkatrésszel együtt cérnával rögzítettem.

MENNYEZETIBŐL ÁLLÓLÁMPA

Hazavittem a kedvenc kis lelőhelyemről ezt a papír lámpát. A sorsa kétséges volt, eredetileg fali díszítésnek szántam. De mikor ízekre szedtem és megtisztítottam, már sajnáltam volna szétcincálni. Csakhogy olyan nagy gömb felülete van, hogy a mi kis házunkban egyetlen szobában sem mutatott volna igazán jól.  

Aztán az az őrült gondolatom támadt, hogy állólámpát készítek belőle...  

                   

Visszamentem az üzletbe, mert emlékeztem, hogy vannak egyszerűbb állólámpák,  az egyik pont erre a célra volt kitalálva. :-) A fém burát eltávolítottam, és helyére szereltem a pitypangot idéző papír lámpát. Kiderült, hogy nagyon könnyen helyre lehet hozni, mert a kis virág motívumok olyan anyagból vannak, mint az ajándékok színes kötözőzsinórjai, így a megtört szirmokat ki lehet egyenesíteni, vagy ívesre húzni. 

Száradás közben egy ideig elbíbelődtem ezzel a mozzanattal....

Ahogy illesztettem vissza a helyére a körcikkely formájú részeket, már előre örültem, milyen zseniális lesz az állólámpa, és majd a hajlíthatós részét kihasználva, lehet hol ide, hol oda fordítani a nagy virág formát.

Persze én sem lehetek mindenre felkészülve!!

Ahogy próbáltam a megfelelő helyre hajlítani a lámpaburát, egyszer csak nyikk.... a kis virágom elhervadt. :-) Az állólámpa mozgatható gégecső része nem bírta el a súlyát az új lámpának, így csak két állásban lehet használni az újdonsült hibrid világítóeszközt. :-D