2014. november 29., szombat

ruha átalakítása




Sokszor az utolsó pillanatra hagyjuk a buli megszervezését. Főleg december 31- én fordul ez elő, ha kitaláljuk, hogy mégis menni kellene valahová. Ilyenkor minden óra számít. Vegyünk nyakunkba a várost és kajtassunk a zsúfolt üzletekben a megfelelő ruha után?! Vagy akasszunk le a szekrényből egy régit?!


Vagy: minimális idő alatt alakítsunk át egyet!


Tényleg nem kell sok minden hozzá, varrógép vagy csak ragasztó, pár strassz, anyagmaradékok. Mindenki válogathat kedvére! :)


Adott egy trikó.
Maradék anyagból terveztem rá mintát, kétoldalú ragasztóval lehet rögzíteni, hogy csilivilibb legyen, strasszkövekkel díszítettem.



Hasonló az eljárás a piros ruha esetében is. Ez egy férfi sport trikó, az a lyukacsos fajta, ami hétköznapi viseletnél megosztja a közvéleményt, hogy menő- e vagy durván ciki...   :-)
De most tökéletes. Kellően fényes, jó a színe, csak az a felírat ne díszelegne rajta!! Ha nem tetszik, hát ragasszuk le! Az aljára egy topból szoknyát kreáltam, így készült el ez a feltűnő, de mégis kedves szilveszteri darab.


Ennél  ruhánál a fodrot meg akartam hagyni, de nem a ruha alján, ezért az egészet a feje tetejére fordítottam. Leszögezhetjük... szeretek ruhákat fordítgatni, tekergetni. :-) A csipke sorok közé becsempésztem egy arany színű fodrot, levágtam az alján lelógó pántos részt, és a helyére szoknya gyanánt egy nagy anyagot, a tetejére egy szegőpántot varrtam, ez utóbbival lehet nyaknál megkötni az így kapott elegánsabb hatású ruhát.








A következő ruha sem lett túlbonyolítva, viselete mégis sokkal kényelmesebb és látványra is szebb. A nyakkivágást megbontottam, gombostű segítségével optimálisra szűkítettem egyszerű hajtásokkal, az ujját nyitva hagytam és a fekete pántot lilára festettem. Hozzá szatén szegőpántokból övet fontam.










Ezt a lurex szálas ezüst- fekete ruhát megszabadítottam az ujjától, abból lett a derékrészen betoldott rész. Addig igazgattam a kiterített ruhán, míg megfelelőnek nem találtam az elhelyezkedését. Rávarrtam egy flitteres gumiszalagot is, hogy még inkább alkalmas legyen a ruha egy szilveszteri partira. A felsőrész anyaga engedte, így a nyakkivágást mindenféle bontás nélkül szögletesebbre igazítottam. Kalap nélkül elegáns, kalappal - nyugodtan fogalmazhatok így- meglehetősen dögös lett a hatás.








Festéket, folyékony ragasztót papírboltban, ragasztós közbélést, szatén ferdepántot, csipkét, és strasszköveket méteráruboltban vásároltam. 

Kérdésekre válaszolva: Festéket textilhez Kápolnásnyéken a papírboltban szoktam beszerezni, mert nagyon, de nagyon sok szín közül lehet válogatni. Azokból is van matt és fényes, de mindegyik vízállóra szárad, így mosható lesz a felülete. A lakókörnyezetem közvetlen közelében pedig van egy Fecskefészek nevezetű boltocska, ahol rengeteg apró kiegészítő dekorációt, szalagokat, gyöngyöket és még ki tudja mi mindent lehet kapni. Általában besétálok, és az ötlet akkor születik meg, ha az árukészletben felfedezek valami érdekes és szép dolgot. Ilyen egyszerű a kellékek beszerzése. :-)




2014. november 23., vasárnap

pulóverből ruha csajoknak

Legyen szó akár férfi, akár női pulóverről, melegítőfelsőről, polár pulcsiról, mind alkalmas arra, hogy vagány tunikát készítsünk belőlük a gyerekeknek. Meg lehet hagyni hosszú ujjúnak vagy rövidnek, de lehet ujjatlan is, legfeljebb egy vékony pulcsi kell alá, így még a megjelenés változatossága is biztosítva lesz. Egy tuti: gyermekünk dereka biztos nem fázik meg. Nekem- mint édesanyának-, télen ugyanis ez az egyik legnagyobb problémám, hogy hiába trikó és réteges öltözködés, mire a gyerek haza ér a suliból, a dereka állandóan kikandikál a ruhából.

Az elkészítéshez nem kell nagy szaktudás hozzá, csak egy varrógép, a gyerek egyik pólója mintának, és persze egy régi pulóver.



 A mintát körbevágjuk. A levágott anyagból tehetünk rá zsebeket is, kicsit sportosabb jelleget adva a tunikának.


A pulóver ujjai arra is kiválóan alkalmasak, hogy hosszabb ruhát alakítsunk ki belőle, ebben az esetben egy- egy téglalapot vágunk ki, az lesz a ruhácska aljának eleje illetve háta.


Először az ujját szegtem el, aztán összevarrtam az oldalát. Ha toldjuk az alját, a akkor azt e között a két fázis közt tegyük. Az elkészülési idő így sem több fél óránál. Az anyagköltség még akkor sem drága, ha turiból szerezzük be az alapanyagot, mint ahogy én is tettem, hiszen pár száz forintról van szó.

Ezen a szürke ruhán nem hagytam se ujj részt, és meg sem hosszabbítottam, hanem két lábszárvédőt készítettem a tunikához. Így még kerekebb lett az összhatás.

A fenti fotósorozaton viszont az egyik pulcsinak megmaradt az ujja, igaz rövidebbre vágtam, és mindkettőt kitoldottam a fent leírt módon, így kellőképp hosszú lett a ruha.

Szeretném említeni, hogy kis modelljeim körében számomra is meglepően nagy sikert arattak az elkészült darabok, és mivel a megvalósítás tényleg nem nagy dolog, így ők magunk is nekiestek a varrásnak.


2014. november 20., csütörtök

készíts alkalmi cipőt


De jó cipőd van!!! Hol vetted?!


Jól eső szavak ezek, főleg ha azt magad készítetted és másoknak is tetszik. Lassan itt vannak az ünnepek, az ajándékozás. Valaki nagyobb céges rendezvényekre megy, akad aki inkább otthon tölti a szerettei körében ezeket az eseményeket. A kirakatokban szebbnél- szebb cipők virítanak, mind arra buzdítva, hogy rögtön vegyük meg. Akinek van elképzelése, hogy milyen lábbelit szeretne, annak érdemes elgondolkodni azon, hogy esetleg otthon, különféle kellékek felhasználásával, nem tudná-e megvalósítani, elkészíteni álmai topánkáját.



Jelen esetben ölteteket, eszközöket, technikai megoldásokat akarok szemléltetni, és rávilágítani: a cipő nem harap, nyugodtan essünk neki! Ha félünk kockáztatni saját cipőnk épségét, lehet próbálkozni ki egy turkálóban vett darabon.
A kivitelezés sem drága, festéket és ragasztót a lakóhelyem közelében lévő papír- és írószerboltban vettem, dekor köveket pedig egy méteráru boltban. Jobban szeretek kisebb üzletekben vásárolni mindent, mert valahogy nagyobb figyelmet kapok és ha valami lehetetlen gondolattal állok elő, beszerzik hozzá a megfelelő alapanyagot. A fő szempont most az volt, hogy a ragasztó kellőképpen erős legyen a festék pedig tartós és jó kopásállósággal rendelkezzen.







A szilveszteri vidám hangulat gondolata adta az ötletet, hogy készítsek egy bohém peep-toe cipőt. Jelenleg nem divat az ennyire hegyes orr, ezért azt levágtam. A talp szabadon maradt részét ragasztottam és lefestettem, ezután kövekkel díszítettem.





A második cipőt nem bombáztam így szét, inkább csak felfrissítettem és pántot tettem rá.






Először is lefestettem az egész cipőt, a cipősarkokat, mert elég kopott volt. A talp és a cipőfelsőrész találkozásába láncot ragasztottam. Az a széles ezüst bőrszalag valaha egy övként szolgált. Voltak rajta strassz kövek, azokat leszedtem és a cipőre erősítettem. Az patentos részét használtam fel pántnak, egyszerűen tűvel és cérnával odavarrtam.


Így azon kívül, hogy olcsón meg lehet úszni a szilveszteri cipő beszerzését, örömet okoz a munka is, és azt az elismerő figyelmet is megkapjuk, amit egy saját előállítású termék viselése vált ki másokból.







2014. november 17., hétfő

fali dekoráció papírból




     

         HA VALAMI INSPIRÁL

     és nem hagy nyugodni, bátran próbálkozz!
             
                   Ki tudja mi sül ki belőle.







Körülbelül így indultam neki a falfestésnek és a dekorálásnak. Sokszor hajlamos vagyok beleesni abba a hibába, hogy túl sok mindent akarok megmutatni egyszerre, vagy túl sokat akarok egyetlen tárgyból kihozni, mert az ötletek jönnek egymás után.

Kedvenc kis boltomban kerülgettem sokáig egy impregnált papír alapú lámpát, ami túlságosan nagy volt a mi kis szobánkba, kicsit csapzott is, de mégis vonzotta a tekintetem, gondoltam leszedem a kis hópihe formákat, lemosom és falat fogok vele díszíteni. De ahogy darabokra szedtem, letisztogattam, kezdtem rájönni, hogy nincs is olyan rossz állapotban a lámpa, függetlenül attól, hogy a mosásban nem ment össze és nem lett kisebb... :-)

Úgy döntöttem, megtartom. De az alapgondolat csak nem hagyott nyugodni, hogy milyen klassz lenne, ha egy  ilyen" lámpával" bolondítanám meg a fal felületét. Nekiláttam a megvalósításnak másként, ami- kiderült- így is látványos és igazából sokkal egyszerűbb.


 A hópihécske formája maradt, némileg rövidebb szárakkal. Körző segítségével egy fehér műszaki kartonra megszerkesztettem és rajzoltam egy sablont, majd megfelelő mennyiségű formát vágtam ki.



Nem mértem ki egyenként a ragasztási pontokat, hanem cérna és apró szegek segítségével hálót készítettem a falra.
Kicsit pepecselős munka, de megéri, és ha a falon kijelöltük a négyzethálót, akkor kétoldalú ragasztóval felilleszteni már nem sok idő. A rácsszerkezetnek illik pontosnak lennie, különben oda a hatás, ezért egy kis praktikához folyamodtam.



Aki nem látja rendesen a képeket, kérem klikkeljen rá, mert a galériában nagyobbak a fotók!

Tehát az ötletadó lámpa megmaradt, és a kecske is jól lakott..    
Sőt! Arra vetemedtem, hogy a lámpát egy kis átalakítás után becsempésztem a díszített fal elé, a kanapé mellé. Úgy tűnik, békében megférnek egymással...  
                                  





















2014. november 16., vasárnap

TÓPARTI GYÖNGYSZEM KFT.

Ha valaki kedveli a bolhapiacokat, szeret kincsekre vadászni, vagy sűrűn jár turkálókba, hátha kifog egy- egy jó darabot, akkor nekik ajánlanám az olyan üzleteket, mint a TÓPARTI GYÖNGYSZEM KFT. boltja, ahol mindezt egy helyen megtalálja.

A NÉMET HASZNÁLTCIKK KERESKEDÉSBE lépve azt sem lehet tudni, melyik irányba induljunk, mert mindenhol érdekes bútorok, lámpák, ruhák, műszaki cikkek, porcelánok, lakásdekorációk, szőnyegek találhatóak. A meglepően nagy kínálaton túl szembetűnő a boltban uralkodó barátságos hangulat az eladók és a vásárlók közt. Kifejezetten jó érzés kincskeresés közben hallgatni, ahogy az emberek nyugodtan és kedvesen trécselnek egymással, megosztják az újrahasznosítással kapcsolatos tapasztalataikat, vagy csupán hétköznapjaikról mesélnek a másiknak.
Ezt a közösségépítő kis boltot egy testvérpár, Boros Éva és Boros Teri hívta életre, mely mára kedélyes családi vállalkozássá nőtte ki magát. Lehet, hogy ennek is köszönhető az otthonos légkör, melybe belecsöppen az ember, ha ellátogat hozzájuk, vagy egyszerűen átitatódik a hely azzal a szeretettel és lelkesedéssel, amellyel a tárgyak- és a bennük látott lehetőség felé fordulnak.
Az üzlet létrejötte közel tíz évre tekint vissza, köszönhetően annak a gondolkodásmódnak és mentalitásnak, amit az idejáró vásárlók is éreznek. Számukra fontosak a meglévő tárgyak, érték rejlik bennük, mellyel környezetünket és mindennapjainkat tehetjük szebbé.

                          Úgyhogy kincskeresésre fel!!!  :)

2014. november 10., hétfő

férfi ing és a benne rejlő kincs





Az ingek (férfi ingek) azért nagyon jó alapanyagok, mert mintázatuk többnyire kockás, csíkos vagy egyszínű, anyagukat tekintve hasonlóak, ezért jól lehet kombinálni őket. A gallér felhasználását már mindenki kisujjból kirázza, de azért vannak itt még mindig olyan lehetőségek, amik mellett nem illik elmenni. Ilyen példának okáért a kötény, vagy egy táska készítése. Természetesen nem fogom kihagyni, sőt! Egyes újratervezett használati eszközöket, vagy dekorációs elemeket külön bejegyzésben lényegesen több variációval fogom tálalni. Ide menet közben csak összegyűjtöm és idővel bővítem a megvalósult tárgyak fotóját.





 A gombolópántot felhasználva kiküszöbölhetjük a cipzár bevarrását, és még díszítő motívummal is bír. 




Pár nyisszentés és kész a kötény...














Vidám színfoltja lehet a konyhában lévő virágok cserepeinek.









Klassz háttere lehet egy bekeretezett fotónak, helyettesítve a paszpartut.












Tolltartó, kozmetikai táska..















Vállfára gombolható tároló.
















Az előállított termékek létrejöttéért külön köszönet a TÓPARTI GYÖNGYSZEM KFT- nek, hogy biztosították számomra az alapanyagokat!!!
A varráshoz szükséges kellékek megvásárolhatóak a  velencei Fecskefészek nevezetű üzletben.











2014. november 9., vasárnap

férfi ing gallérja

KI NE DOBD!!!


Egy ing lehetőségek tárháza, érdemes felhasználni, kezdeni vele valamit. Olyan sok alternatív megoldás kínálkozik, hogy egy blog bejegyzésben fel sem lehet sorolni. Most konkrétan a gallért céloztam meg, és gondolkodtam el rajta, hogy mit kezdjek vele.
A bubi gallér pár éve mint kiegészítő termék tért vissza a divatba. Nem csoda, hiszen a gallér az elegáns ruhák megjelenésének egyik alapeleme, legyen szó akár férfi, akár női öltözékről.


Jelen esetben a gallért, mint ékszer hatású kiegészítőt alkalmazzuk.



Olyan megoldásokat mutatok, amely varrógép használata nélkül is kivitelezhető, nagy anyagi beruházást nem igényel, és viszonylag rövid idő alatt elkészíthető. Kellékeink a vasalón, ollón, varrókészleten túl csupán egy melltartó kapocs, egy folyékony ragasztó és egy úgynevezett kétoldalú ragasztószalag. Dekorációs elemként pedig minden számunkra elképzelhető dolgot felhasználhatunk, amit tetszetősnek találunk.

Díszítettem szétszakadt lánccal, képkeret sarokdíszeivel, fémkapoccsal rögzíthető kövekkel, egy régen használt rugalmas flitteres öv szétvágott darabjával, egy nyaklánc gyöngyöcskéivel egy ósdi fekete bőr táska szegecses pántjával, szétesett karkötő két alkotórészével, maradék anyagokkal. De eszembe jutott, hogy a jól mutatna egy szilveszteri alkalomra, ha a díszgallért a karácsonyfa piros gyöngyfüzérével dekorálnám.
Szóval számtalan lehetőség van csak szét kell nézni a lakásban. :)















Köszönettel tartozom a TÓPARTI GYÖNGYSZEM KFT - nek, hogy az ötleteim kivitelezését alapanyagokkal és lelkesedéssel támogatják











2014. november 3., hétfő

RuhaOrigami- egy póló több élete


Nincs egy göncöm sem! Gondolom sokunknak nincs.. Vagy mégis?!!





Adott egy bő, laza esésű póló. Talán még egy gumis öv is. Meg egy gyöngysor.
....és valahonnan előkerült egy magassarkú cipellő bokapántja.
A tervem az, hogy mindezekből varrás nélkül is lehessen új darabokat előállítani.
Mi mindent lehet kihozni ezekből a filléres göncökből? Kis játékkal, fantáziával nem kevés lehetőség tárul elénk. Magam is meglepődtem, hogy mi minden kerekedett ki abból, mikor ezt a nagy méretű ruhadarabot elkezdtem redőzni, hajtogatni, forgatni.




Először is belebújtam, lett belőle tunika. Majd lekerült a nyaklánc és a póló nyakkivágása is lentebb csúszott, mell fölé. A gyöngysor kiválóan alkalmas karkötőnek, az eredetileg csuklón lévő bőrpánt pedig szintúgy karkötőként és gyűrűként is megállta a helyét. A pánt nélküli ruhán keletkezett egy " zseb", amiben jobb, ha nem akarunk tárolni semmit. :)


Következő lépés a ruha megfordítása, hogy az eleje kerüljön hátra, a póló bevarrt címkéje pedig előre, mivel ennek létfontosságú szerepe van a nyakpántos ruha kivitelezésében. (Mi mindenre nem jó egy ruhacímke???! ) A nyakláncot átfűztem rajta és tarkónál megkötöttem. A kis gyöngyök előnye, hogy nem csúszik szét a csomó. A cipellő bokapántja pedig pont arra való, hogy a póló ujjain keresztül összefogjuk vele az anyagot. Hát nem zseniális?! Ezzel kaptunk egy karcsúsított fazonú, szép esésű ruhát.


Ezután felfordult a világ, pontosabban feje tetejére állt a póló. A nyakkivágás a derékra került, a derékrész pedig a nyakba. Létrejött egy denevérujjú felső. Ha akarom elől kámzsás, ha akarom hátul. Mivel elől nagyon merésznek találtam a keletkezett nyakkivágást, összefogtam a gyöngysorral. Hátul ez nem zavaró, sőt! Mivel meglehetősen laza anyagú a póló, ezért a kámzsa kifejezetten elegáns és egyben figyelemfelkeltő a háton. Ezennel úgy gondoltam, vége is a variációknak, mikor azonban a fejemen át le akartam húzni a pólót, kiderült, hogy kapucnija is van. :)


Az alapdarab a Tóparti Gyöngyszem Kft. üzletéből való, ahol jobbnál jobb dolgokat lehet találni.
https://www.facebook.com/nemethasznalt?fref=ts







retro csillárból antikolt lámpa





Az interneten keresztül sikerült vadásznom ezt a lámpát. Konkrét elképzelésem vele kapcsolatban csak akkor alakult ki, mikor megérkezett, és láttam, hogy az üveg és a burkolat valójában sokkal mutatósabb, mint azt elsőre feltételeztem róla.


Darabokra szedtem és a burkolatot lefestettem vizes bázisú, vízállóra száradó sötétbarna festékkel. Száradás után egy darab szivacs segítségével ezt a masszív sötét színt kicsit finomítottam arannyal, ezáltal antikolt hatást értem el, ami pont passzol a spanyol kovácsoltvas étkezőhöz, ami fölé az elkészülést követően került. A vezetékeket szintén lefestettem és tűkön ülve vártam, mikor szárad meg annyira, hogy az üvegbúrákat visszatehessem.






Ahogy a csillár hét eleme lógott száradás közben, akkor körvonalazódott igazán a végső elképzelés, hogy sorban, egymás mellett fognak elhelyezkedni. Ehhez egy barkácsáruházban vásároltam fa anyagot és szegőléceket, amiket ott helyben méretre is szabtak, otthon pedig hasonló sorsra jutottak, mint a lámpabúrák, lefestettem őket.









A szegélyléc csupán 4 cm magas, ez fogja a vezetékeket elfedni, örülölelni, amik a tartószerkezet alaplapjába fúrt lyukakon lógnak le a mennyezetről.



Szép, szép, de valahogy még mindig snassznak találtam ezt az egész szerkezetet, így jött az ötlet, hogy dekoráljam valamivel a fa peremét, méghozzá egyszerű rajzszegekkel.
                                                                                                                                                 

Amikor a helyre került, nem csak magával a csillárral voltam elégedett, hanem a villanyszerelési képességeimmel is. :)



A kivitelezéshez szükséges anyagokat a velencei Globál Festékáruház üzletében vásároltam, ahol Kapcsos Ildikó  minden festést érintő kérdésemre türelemmel válaszol bármilyen bizarr ötlet megvalósításához keresek alapanyagot. Nem csak a termékpalettával kapcsolatban tájékozott, hanem szakértő módjára, technikai megoldásokban is ad útmutatást vagy ötleteivel könnyíti munkám. Hálás köszönet érte!!